Ergonomikus életterek 2. rész

Akkor lássuk antropometriailag egy ilyen otthon főbb jellemzőit!

Bocsáss meg, nem én neveztem el így Emberméréstan-t jelent, és az ergonómia segédtudománya. Lényege, hogy testre szabott méretű környezetet sikerüljön kialakítanunk. Vagyis a méretezés alapja maga az emberi test, plusz a berendezési tárgyak, és a helyiségek használatához szükséges hely. Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Induljunk el globálisan!

Az egyes helyiségek egymással kapcsolatban állnak, egymásból nyílnak és egy központi téren át közelíthetőek meg. A terek kapcsolása a forgalom kialakítása szerint többféle elrendezésű lehet. Ezt mutatja az alaprajz. Az előszoba egyébként az otthonunk nagyon fontos, bár szerintem alulbecsült része: tompítja a zajokat, tereli a forgalmat, feltartóztatja a kéretlen látogatókat és persze a kinti ruházat, valamint egyéb holmik tárolására is szolgál. Nem beszélve vendégeink első benyomásáról, amit otthonunkba belépve akaratlanul is azonnal kialakít rólunk: Igényességünkről, családunkról, életünkről, otthonunk hangulatáról. Aztán amikor távozik, az utolsó hatás is, -mint pecsét- ismét itt kerül a nálunk tett látogatására.

Az előszoba szélessége tehát, minimum két egymás mellett elhaladó ember helyigényéből adódik, ami 2 x60 cm. Plusz 20 cm-rel több az előszobai ruhafogas miatt, ha az nem az előszoba hosszanti falára van felszerelve. Vagyis, ha egynél több személy használja egyszerre ezt a helyiséget, akkor egy 140 cm-nél keskenyebb előszoba igen kényelmetlen tud lenni.

Tipp. légy gondosabb előszobád kialakításakor! Ne egy keszon-kamraként tekints rá, amin jobb túljutni, hanem mint egy fontos helyiségre, ahonnan kellemes elindulni, és ahová jó hazaérkezni!

A következő részekben megvizsgáljuk majd az otthonunk leggyakrabban használt élettereit, vagyis a hálószobát, a konyhát, az étkezőt, valamint a fürdőszobát...