Ingatlan ár előrejelzések az új lakástörvény fényében

Az elemző szakértők egyöntetűen lakáspiaci robbanást prognosztizálnak a 2016-ban életbe lépő új 5%-ra csökkenő lakásáfa és 10/20 millió forintos állami támogatás következményeként. Az árak alakulása érdekli legjobban a közvéleményt, azaz a leendő vevőket. Mi is ezt elemezzük most, ám az előrejelzések ezen a területen sem lehetnek pontosak. A frissen létrejövő versenyhelyzet fogja formálni az erőviszonyokat, így az árakat is.

Telekárak? Lakásárak?

A válság miatt számos eddig pihentetett lakóingatlan építési projekt fog megvalósulni a kedvező környezeti feltételek hatására. Ezeknél a beruházásoknál a telkek már évek óta készen állnak a beépítésre, az engedélyekkel és a tervekkel együtt. Az így lehetővé váló hirtelen megvalósítások miatt az építési telkek ára általában is bizonyára nőni fog, de földrajzi területenként a helyi lehetőségekhez képest alakul majd. Vidéken is érezhető lesz valószínűleg a tendencia, de nagyobb árdifferenciára számíthatunk az ország frekventáltabb területein.

Olyan új területek beépítését is előidézheti az áfacsökkentés, ahol eddig nem érte meg beruházni az ingatlanfejlesztésbe, ám árcsökkentéssel már igen. A növekvő versenyfeszültség miatt tehát valószínűleg csak azok a beruházások fognak árat csökkenteni, ahol a kereslet vonzására van szükség. A legkeresettebb területeken egyszerűen nem lesz értelme továbbra sem árat csökkenteni a beruházónak. A munkaerőhiány pótlása céljából nyugatról hazacsábított szakember- és szakmunkásgárda magasabb bérei mellett - úgy tűnik -, csak a megrendelések szaporodásából számíthat többlet profitra tehát az állományt bővíteni szándékozó (és kénytelen) beruházó cég, így az új ingatlanok árcsökkentése talán mégsem lesz pénzügyileg minden esetben reális lépés azok részéről, akik olcsóbban adják majd az új lakásokat.

A financiális oldal készen áll?

A válság miatt sok bank is pórul járt, hiszen nem sikerült az árverezési nyereséget olyan mértékben és olyan gyorsan realizálniuk, ahogyan azt a hitelszerződések tömeges megkötése során elképzelték. Így ma már nehezebben adnak hitelt és kevesebbet is helyeznek ki, mint a válság előtt. A kivitelezők előéletére nézve nagyon meg fogják szűrni, hogy kinek adnak hitelt, s ez egyúttal szelektálni fogja az építőipari cégeket is. A piac előreláthatólag így tisztulni fog. A megbízható kivitelezők juthatnak tehát banki hitelhez a válság után. Ezen a természetes folyamaton túl azonban szükség lenne egy garanciát követelő törvényi előírásra is a kivitelezők oldaláról, hogy a fellendülésre váró kivitelezői szektor fiktív haszonlesőit megfékezze az állam. Azaz, hogy félkész projekteket ne lehessen megbuktatni, és „lelépni” a vevő előlegével.

Bárhogyan is lesz, egy ilyen ígéretes iparági változás során mindannyian legyünk körültekintőek, akár az építtető/eladó, akár a megrendelő/vevő oldalon állunk.

Szakemberek a témában